A tűzhöz a rozsnyói, dobsinai, szepsi és kassai tűzoltókat is riasztották, ám nem tudták megfékezni a tűzvészt, holott a hadseregtől is segítséget kértek.
Krasznahorka község önkormányzata rendkívüli állapotot hirdetett ki 15 órakor a község területén, az embereket a megmaradt értékek mentésére szólítva.
Helyszíni tudósítonk egyelőre nem tud személyi sérülésekről.
Hatalmas lángokkal égett - most már csak füstöl - a vár, amelynek teljesen beomlott a tetőzete, tehát tulajdonképpen minden az enyészeté lett.
A megrázó eseményt ezrek bámulják, hiszen tulajdonképpen Rozsnyótól kocsisor áll a főúton.
A dolgozó tűzoltókat messziről a várkapuban lehetett látni.
Nemcsak a vár pusztult el, hanem a vár udvarában levő kápolna is.
A feltételezés szerint valószínűleg a várdomb aljában gyújthatta föl valaki a száraz füvet. A lángok valamilyen módon a várfalakhoz érve felcsaptak a várfoki tetőre és onnét kapott lángra az egész tetőszerkezet.
A vár 1817-ben villámcsapás okozta tűz miatt égett le először
A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, 1352-ben Bebekek szerezték meg és bővítették. Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyásvisszavette. 1556-ban I. Ferdinánd serege sikertelenül ostromolta. 1566-ban Schwendi Lázár vette be. 1575-től Andrássy birtok lett, akik 1578 és 1585 között reneszánsz erődítménnyé építették ki, majd 1676-ban pompás palotává alakították.
1678-ban Thököly serege foglalta el, 1685-ben őrsége egy éves ostromzár után adta fel. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár urai, az Andrássy fivérek közül öten (István, György, Pál, Miklós és Mátyás) csatlakoztak a kurucokhoz, s csupán Andrássy Péter tartott ki mindvégig a császár hűségén. 1706 őszén rövid ideig Krasznahorka várában tartotta fogva II. Rákóczi Ferenc Forgách Simon grófot, a felkelés utolsó éveiben pedig kisebb létszámú helyőrség is szolgált a várban, melyet Andrássy György csak 1710 novemberében adott felPeter Viard császári tábornoknak.
0 comments:
Post a Comment